Minden, amit Szombathelyről tudni kell

Szombathely a Nyugat-Dunántúlon található, Vas megye hivatalos megyeszékhelye. Érdekes, hogy latinul Savariának hívják, ami azt is bizonyítja, hogy az ország legrégebbi városa, amely a városi rangját még Claudius római császártól kapta meg az akkori Pannóniában.

A nyugat királynőjének is nevezett város népességben a tizedik helyen áll, a megye lakosságának több, mint a negyede él ott.

A régi időkben város csak vízhez közel épülhetett, amiből ebben az esetben kettő is van: a Perint és a Gyöngyös. Az ókorban Savaria fontos helyet töltött be a Római Birodalomban, mivel Pannonia Prima provincia fővárosa volt. Magyar városként csak a tizenötödik században ismerték el, amikor Vas megye székhelyévé vált. A tizennyolcadik században egyre nagyobb fejlődésen ment keresztül, vasutat építettek, majd gyorsan vasúti központként terjedt el, ami még nagyobbat dobott a lakosság száma.

A legrégebbi város

Szombathely legkülönlegesebb tulajdonsága, hogy már az ősidők óta lakják, amit a kő- és csonteszközök is bizonyítanak. Az egykori Pannonia területén átívelő borostyánút nagyon közel feküdt a városhoz, ami arra ösztönözte a rómaiakat, hogy előbb lovaskocsiváltó helyet, később pedig saját várost építsenek. I. u 47-ben kapta meg a colonia vagyis város rangot a császártól, amikor is Sabariaként kezdték emlegetni.

A városnak vallási központja lett, saját palotát építettek, fürdőt alakítottak ki és amfiteátruma is épült. Savaria központi szerepet töltött be a császár uralma alatt, úgyhogy több római császárt is vendégül látott. A rómaiak persze kihasználták az erejüket, és részt vettek az akkori keresztényüldözésekben is, amiben sok keresztény vértanúhalált halt, miközben a nevüket senki nem jegyezte fel. A legismertebb vértanú Szent Quirinus püspök volt, akit a Sibaris-patakba dobtak, malomkővel a nyakában.

A város mindent túlélt

Nagy Konstantin császár hatalomra jutása meghozta a békét, ő a szamaták elleni hadjárata során időzött Savariában. Ekkor szervezték át a tartományokat, amikor is az akkori Szombathelyből székhely lett. Itt született az ókori Európa szentje, Szent Márton is.

377-ben a rómaiak mellett a hunok jelentek meg, akik szó szerint elözönlötték Pannóniát. A tartomány prefektusa feláldozta saját seregét, de még így sem tudta megakadályozni a hunok előretörését, akikhez rengeteg barbár nép csatlakozott. Csak a fallal körülkerített város állt ellen a népvándorlásnak. Majdnem száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Attila hun király el tudja foglalni. A nagy pusztítást tovább tetézte a 456-ban bekövetkezett földrengés, ami teljesen lerombolta a várost.

Újabb újraépítés

Az épületek ledőltek, majd az emberek újra építették azokat, legalábbis felhasználták az alapanyagokat. Innentől kezdve több nép foglalta el a város irányítását, akik rendszeresen váltották egymást. A nyolcadik században Nagy Károly és az avarok jelentek meg, ami új központi fürdőket és lakótornyokat jelentett. Innentől kezdve egy gyors átmeneti morva uralom következett, majd 900 körül megjelentek a magyarok.

1009-ben Szent István volt a trónon, és az új várost a győri püspökségnek adta. A következő harcokban sokat szenvedtek, mivel a tatárjárás során Savaria elesett, a lakosság a környező erdőkbe menekült, a város elpusztult. Négyszáz év kellett hozzá, hogy újra városi rangot kaphasson, bár az erdőt sokáig vermes erdőként emlegették.

A béke nem lehet állandó

A béke nem volt örök, az újkor kezdetén a töröktől rettegtek a lakók. Többször közel kerültek az ellenséghez, azonban a nagy falak megvédték a várost, majd a törökök kiűzése meghozta a végleges megkönnyebbülést. A későbbi kuruc harcok már nem érintették, úgyhogy egy békésebb időszak következett. A Rákóczi-szabadságharcban Savaria is kivette a részét, aminek a következménye, hogy a város többször császári kézre került, majd egy súlyos pestisjárványt is túl kellett élniük. A város népessége szinte teljesen kipusztult, amit a környékről bevándorlók pótolták, így a magyarok helyett németajkúak jelentek meg, ami meghozta a város virágzását.

Az egykori Szombathely nem úszhatta meg Napóleon vonulását sem, azonban a franciák csak 110 napig tartották megszállva a várost. 1817-ben hatalmas tűzvész pusztított, amiben az épületek égtek le, a következő kolerában pedig az emberek haltak meg. A 48-as pesti forradalom híre ide is eljutott, megpróbáltak ők is csatlakozni hozzá, azonban a harcok nem érintették.

A világháború idején

A modern Szombathely az első világháború után jelent csak meg. A trianoni békeszerződés miatt Vas megye elveszítette a német ajkú területeit és új országhatár lett, ami mindössze 10 kilométerre került a várostól. Innentől kezdve a város már nem volt Nyugat-Magyarország központja. A második világháború eseményei szintén megviselték a várost, a menekülő nyilasok miatt a szövetséges légierő nagy erejű csapást mért, amiben az épületek jelentős része elpusztult. Később az oroszok is betörtek a városba, és sorra építették a modern lakótelepeket, majd a rendszerváltás után békében növekedett tovább.

Ma a város Magyarország nyugati szélén található. Határait az Alpokalja, a Perint és a Gyöngyös patak alkotja, valamint a Kisalföld találkozása a dombos tájjal. Nem véletlen, hogy a város is dombokra épült, bár szerencsére nincs jelentős szintkülönbség a városon belül, nagyjából mindenhol a tengerszint felett 200 méter magasságban van.

A hőmérséklet alakulása

A legrégebbi városhoz híven nyomon tudjuk követni az átlagos havi hőmérsékleteket, amiből kiderül, hogy a leghidegebb hónap a január, a legmelegebb pedig a július. A hideg és a meleg hónapok között az átlagos hőingás gyakran meghaladja a 20 fokot, miközben a melegebb hónapok csapadékosabbak, a hidegek pedig szárazabbak. Tipikusan abba a kategóriába tartozik, ahol látványosan érzékelhető a négy évszak váltakozása, valamint a napsütéses órák száma is. Nyáron mindenki élvezheti a napsütést, télen azonban sokszor napokig nem érezni a sugarakat.

A név és a címer alakulása

Szombathely neve a szombati vásárokból alakul ki, németül pedig kő a mezőn-ként fordítható. Ennek oka, hogy a város nyugati határa Kő néven volt ismert, ami az elpusztult római Savaria romjaira utal. A Savaria név a patakból származik, ami a mai napig nagyon szeszélyes természetű, és a nagyobb esőzések után szeret ráijeszteni a lakosságra.

Szombathely címere évszázadok óta nem változott, ma is a Gyöngyöskapu falának egy részét ábrázolja, amin a kapu fölött álló kis torony is látható. A torony egyik oldalán egy csillag, a másikon pedig egy félhold szerepel, ami már a tizenhetedik században is megjelent a pecséteken és a házvásárlási okmányokon.

A népességi adatok csökkennek

Szombathely népessége a 2017-es adatok alapján meghaladta a 78.025 főt. Ez Vas megyének a negyedét jelenti, úgyhogy a legsűrűbben lakott településnek is nevezhetjük. Sajnos a népességi korösszetétel kedvezőtlen, a fiatalok száma lényegesen kevesebb, mint a 60 év felettieké. Pár évvel ezelőtt a nemek aránya sem volt kecsegtető, mivel 1000 férfira 1111 nő jutott. A számok azért csúszhatnak el, mert rengeteg fiatal felnőtt jár át Ausztriába dolgozni, és sokan ténylegesen oda költöztek.

Szombathely népessége akkor látta meg a fénykorát, amikor a város vasúti csomóponttá alakult. A fejlődő ipar rengeteg embert csábított el, így 1990-ben több, mint 85.000 ember lakta, ami a mai napig folyamatosan csökken. Sajnos a megyeszékhely nem tudott sok és jó áron kapható családi házas lakóterületet kínálni, ezért az emberek lassan kiköltöztek a közeli falvakba. Innentől kezdve a város lakossága csökkent, de a környező települések új életet kaptak.

A lakosság összetétele

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a lakosság kilencven százaléka magyarnak mondja magát, a maradék tíz százalék között romák, németek, horvátok és szlovénok osztoznak. Tíz év alatt a magyarok száma jelentősen csökkent, miközben a németek és a romák száma duplájára emelkedett. Az utóbbi időben emellett megjelentek az oroszok és a bolgárok is, miközben sokan a német kiköltözés mellett döntöttek.

Ha a város vallási összetételét nézzük, akkor az átlagos magyar szokásokat fogjuk felfedezni. A legutóbbi vizsgálatok alapján a lakók majdnem kilencven százaléka vallásosnak vallotta magát, akiknek a fele a római katolikusokhoz tartozik. Innentől kezdve kisebb számban maradnak reformátusok, görögkatolikusok, evangélikusok és egyéb közösséghez tartozók. A rendszeres felmérések azt mutatják, hogy az idősebb korosztály nem vált vallást, azonban a fiatalok egyre inkább azt jelölik meg, hogy nem tartoznak semmilyen vallási közösséghez. Az ortodox hovatartozás főleg a kisebbségi csoportokra jellemző, a magyarok legnagyobb része még mindig katolikusnak vallja magát.

A kereszténység terjedése látszódik, azonban minden évben csökken. A rendszerezést az is nehezíti, hogy sokan nem vállalják fel a hitüket, és egyszerűen nem válaszolnak a népszámláláskor feltett kérdésekre.

A közlekedés sokszínűsége

Szombathely közlekedése szintén sokszínűnek nevezhető. Az első légiposta 1920 környékén indult, majd belföldi légijárattal is büszkélkedhetett. A füves repteret ma már csak sport és hobbi célokra használják, de kismotoros és vitorlázó repülők fogadására még alkalmas. Szerencsére több nemzetközi repülőtér is található a közelben, ott van például a Bécs és Budapest is.

A földi utak már a római korban is fontosak voltak, ami a mai napig érvényes. Az európai úthálózat közül több is Szombathely közelében fut, meg lehetne említeni az E59-es nemzetközi utat, az E66-os nemzetközi utat, meg persze a gyorsforgalmi úthálózatot is. Ha valaki autópályán akar utazni, akkor az M87 és az M9 közül választhat. Az M86-os autóút 2016-ban épült ki, és szinte egyenesen köti össze a fővárossal.

A tizenkilencedik század után ma is találni vasutat, úgyhogy szinte az ország bármelyik részére el tudunk jutni. A szombathelyi vasútállomás több, mint száz éve szolgálja az utazókat, ami a felújítások ellenére sem veszítette el egykori hangulatát.

Ha pedig valaki a városon belül szeretne utazni, akkor használhatja a kiterjedt tömegközlekedést, ami több mint harminc vonalon működik. Az egykori villamos mára megszűnt, bár a mai napig beszélnek az újjáélesztéséről. Ha pedig az egészséges életmódra törekszünk, akkor kihasználhatjuk a kiterjedt kerékpáros hálózatot is.