A nemzeti dohánybolt története

2011-től csak az engedéllyel rendelkező helyek árulhattak dohányterméket. A trafiknak is ismert épületek nemzeti dohánybolt néven terjedtek el, a kialakításukat a második Orbán-kormány hajtotta végre. A dohányboltok élete azóta megváltozott, ma csak azok nyithatnak, akik megpályázzák, vagy akiket közvetlenül jelölnek ki a feladatra.

Ezek az intézkedések ahhoz járulnak hozzá, hogy a dohány-nagykereskedők lényegesen több profitra tegyenek szert, ugyanakkor a kisebb boltok életét is megnehezítik.

Az új rendszer

Ha valaki dohányt akar árulni, akkor először meg kell ismerkednie a szabályokkal. Az engedély megadásáról mindig a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. dönt egy pályázati rendszer keretén belül. Pozitív elbírálás során a szerződés húsz évre szól, amit egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság igényelhet meg, viszont utóbbinak az Európai Unói tagjának kell lennie. Egy személy egyidejűleg maximum öt szerződést birtokolhat, és csak olyan településeken, ahol a lakosság száma megengedi a több pályázat benyújtását. Egy személy nem birtokolhat kétharmadnál több részt egy településen belül.

A kereskedők az állami Zrt.-vel kötik meg a szerződésüket, miközben koncessziós díjat kell fizetniük, ami a település méretétől függően emelkedik. A legkisebb összeg 100.000 Ft, a legnagyobb pedig 240.000 Ft lehet, amit minden évben ki kell fizetni. A beadott pályázatokat mindig több szempont alapján ellenőrzik, úgyhogy meg kell felelnie a törvényben előírtaknak, fel kell tüntetni a nyitvatartási rendet, a panaszkezelés módját, az árusítható termékek körét, valamint a külső és belső kialakítást.

A jogi változások

A dohánykereskedelem 2011-ben került az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége közé, aminek az egyik célja, hogy a fiatalkorúakat visszaszorítsák a vásárlástól. Lázár János, az akkori frakcióvezető volt az egyik támogatója az ötleteknek, akik végig úgy érveltek, hogy a kiskereskedők fiatalkorúakat is könnyedén kiszolgálnak, és ezt más úton nem lehet ellenőrzés alatt tartani. A törvényjavaslatban szerepelt a jogi területek szabályozása is, és ekkor mondták, hogy inkább a kisvállalkozókat akarják előnyben részesíteni, mivel a dohánybolti rendszer több ezer családot is eltarthat.

2012-ben megvárták az EU véleményét, majd december 24-én bejelentették az új törvényt, ami határozottan kimondta, hogy az eladáshoz szükséges jogot csak pályázatokon keresztül lehet megszerezni. Az első kiírásra 14.000 pályázat érkezett, amiből több mint 5000 lett sikeres. Innentől kezdve újabb törvényeket és módosításokat írtak ki, amik a nyilvántartásról és az egyéb szigorításokról szóltak.

Az átállás

Az új nemzeti dohányboltok 2013. július 1-től nyitottak meg, miközben az élelmiszerboltok kéthetes türelmi idővel árulhattak, valamint a többi üzlet is eladhatta a még készleten lévő termékeit. Amikor a türelmi idő lejárt, csak a hivatalos dohányboltokban lehetett dohányterméket kapni, ami azt jelentette, hogy az árakat is a kedvük szerint tudták állítani, ami egy azonnali 10%-os emelkedést jelentett.

Innentől kezdve a működési szabályok többször módosultak. Jó példa erre az új szabály, miszerint nem nyílhatott dohánybolt benzinkúton vagy 2500 négyzetméternél nagyobb plázában. Azért volt szükség erre a lépésre, mert ezek a helyek sokkal több látogatót fogadnak, és elvették volna a kisebb dohányboltok forgalmát. A módosítások után legalább 300 trafiknak kellett új helyre költöznie vagy teljesen bezárnia.

A piac átalakulása

Az új rendszer következményeként a piac teljesen átalakult. Azok a boltok, akik korábban jelentős összegeket szereztek a dohánnyal, most kiszorultak, miközben sok új pályázó soha nem vezetett dohányüzletet. Az első pályázaton például 5415 nyertes volt, de csak 800-nak volt tényleges tapasztalata. Szerencsére a rendszer sikeresen visszaszorította a fiatalok dohányzását. 2021 előtt a kereskedők 58%-a adott el dohányterméket kiskorúnak, innentől kezdve viszont a szám 12-re csökkent. 2014-re az ország egész területén voltak dohányboltok, és a lakosság 98%-a vásárolhatott a saját településén.

A hátrányok

A nemzeti dohányboltok azonban nem oldottak meg minden problémát. 2015-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magyar állam megsértette a jogokat, amikor visszavonta az engedélyeket. A dohánykereskedelem monopóliuma megszűnt létezni, az állam pedig szabadon dönthetett a sikeres pályázók sorsáról és számáról, ami további kérdéseket vetett fel. Több egykori dohánybolt-tulajdonos fordult az Alkotmánybírósághoz, de sikerek nélkül, mivel a testület minden panaszt elutasított.

A dohánytermékek ára szintén megugrott, ami támogatta a feketepiac mozgalmát. Sokan egyszerűen nem engedhették meg maguknak, hogy a hivatalos boltban vegyék meg a termékeket, úgyhogy illegálisan vásároltak. A kutatás során összegyűjtötték a városok utcáin és a szeméttárolókban megtalálható üres cigarettásdobozokat, majd elkezdték kategorizálni azokat.

A NAV célzott akciókkal próbál a feketepiaci árusítás ellen fellépni, azonban mindig lesznek olyanok, akik az olcsóbb megoldást választják, úgyhogy az eladott mennyiség egytizede az illegális eladásokból származik.

Megosztás

Az alábbiakat olvastad már?

Különleges ajándékok férfiaknak

2021. október 8.|

Nem könnyű a férfiaknak ajándékot találni – mondják a nők. És ez sokszor így is van. A nők legalábbis másképp gondolkodnak, mint a férfiak. Ha megkérdezel egy férfit, hogy mit szeretne ajándékba kapni, akkor általában

Kutatók éjszakája 2021

2021. szeptember 24.|

2021-ben ismét személyes részvétellel rendezik meg a Kutatók Éjszakáját, amire szeptember 24-én és 25-én kerül sor. Az eseménysorozat az egész országot érinti, és már legalább 75 intézmény csatlakozott hozzá. A kutatóintézetek mellett egyetemek, iskolák és