Nem lett sikersztori az elektromos traktor

Egy különleges ötlet és egy még bizarrabb kivitelezés eredményeképp az 50-es évek Szovjetuniójában megszületett az elektromos, hosszabbítóról működő traktor, a KhTZ-12. Sok-sok tervezés előzte meg és nagy eredményeket vártak tőle, de a történet nem lett sikersztori.

Nem a KhTZ-12 volt az első fecske, az elektromos hajtású, vezetékről működtethető traktorok története már a 30-as években elkezdődött. Ekkor kezdték el ugyanis az első elektromos traktorokat fejleszteni. A kor szellemére jellemzően nem sok információ maradt fenn ezekről a traktorokról, csak annyi, hogy – legalábbis a kormány szerint – nagyon nagy sikert arattak és nagyon jól működtek. De hát ilyenek voltak az ötvenes évek…

Tápkábel-gondok

Hogy ez valójában hogy is történt, arról már nem nagyon vannak feljegyzések. Annyi biztos, hogy már a 30-as, 40-es években is, amikor megjelentek az első elektromos traktorok, a legnagyobb gondot a tápkábel jelentette. Gyorsan kopott, sérülékeny volt és még a terményt is károsította. Ráadásul nagyon drága volt a cseréje.

Az elektromos, tápkábellel rendelkező traktorok ötlete pedig nem volt annyira földtől elrugaszkodott. Hisz az áram szép lassan már a legkisebb mezőgazdasági falvakban is rendelkezésre állt, így logikusnak tűnt az egész. Az elektromos energia erős, kiszámítható, a hálózatból származó energia pedig elérhetővé vált. Az első ilyen traktorokon egy hatalmas transzformátor volt, ami előállította az elektromotor meghajtásához szükséges feszültséget.

Az első ilyen traktoroknál a probléma a kábel volt, de nem is azért, mert a 6 kV-os kábel veszélyeit, kockázatát felismerték volna, inkább azért, mert nehezen tudták visszahúzni, így befolyásolta a termelékenységet. Ekkor váltottak külső transzformátorra és kisfeszültségre. A sok-sok próbálkozás eredményeképp aztán megszületett a KhTZ-12-es elektromos hálózatról működtethető traktor, melyből mindössze 32-t gyártottak. Hogy miért?

Mert a projekt eleve kudarcra volt ítélve. A szovjetek így már az 50-es évek végén úgy tettek, mintha az egész meg sem történt volna, a hatalmas sikert kikiáltók elnémultak, az információk eltűntek. Vagy legalábbis alig maradt fenn belőlük valami.

Színre lép a KhTZ-12

A szovjet mérnökök 1952-ben fejlesztették ki a kHTZ-12 traktort, ami nagy teljesítményű motorral rendelkezett. Ez pedig lehetővé tette a nagyon nehéz, kemény talaj megművelését is a sebesség csökkentése nélkül. Az ekét és a vetési mélységet egy speciális hidraulikus rendszer szabályozta. A tápkábelről működtethető elektromos traktor nem lett sikersztori, a dolog több oldalról is megbukott. Az ötvenes években nagy elánnal zajlott a Szovjetunióban az iparosítás és a villamosítás.

Amikor pedig már a mezőgazdaságból élő falvakat, a sztyeppéket is bekötötték az áramhálózatba, megszületett a KhTZ-12-es traktor. A háttérben szerepet játszott az is, hogy a második világháború után hiány volt kőolajszármazékokból, így logikusnak tűnt, hogy a villanyáramot kellene felhasználni a mezőgazdaság gépesítésekor.

Az alap a petróleummal hajtott, sorozatgyártott SzKhTZ-NATI volt, ezt tervezték újra. Egy lánctalpas traktort terveztek. A magasra épített fülke, a bumfordi orr és a gém igencsak különlegessé tette a traktort már látványában is. Az orrában kapott helyet a 42 kW teljesítményű villanymotor, és itt volt a csévélődob is, 750 méternyi kábellel. Az eredeti sorozatgyártott traktorból az alvázat, a sebességváltót és a fülkét hagyták meg.

A traktorhoz pedig egy mobil transzformátorállomás is tartozott, ezzel lehetett csatlakoztatni a hálózathoz. Első körben négy darabot gyártottak, ezek a Harkovi Traktorgyár közelében kezdték meg a munkát. 1952 tavaszán száraz idő volt, a traktorok pedig gyorsan dolgoztak, 45 kilowatt áramot fogyasztva egy hektáron. Így további traktorokat kezdek el gyártani, de a számításba hiba csúszott.

Elméletben jeles, gyakorlatban bukás

Elméletben ugyan jól működött a rendszer, de a gyakorlat teljesen mást mutatott. A tápkábel kopott, sérülékeny volt és nagyon drága. Így gyakran kellett cserélni, a 750 méteres hossz pedig elsőre soknak tűnt, de a gyakorlatban kevésnek bizonyult. Az is fejtörést okozott, hogy hogy szállítsák a traktorokat a földekre, ehhez bizony speciális járműszerelvények és személyzet kellett. Mint ahogy a hálózatra csatoláshoz is két villanyszerelő kellett, akik viszont nem kapcsolták le a hálózatot a csatlakozáskor, ami hatalmas veszélyeket rejtett magában. De nem csak a villanyszerelők voltak veszélyben, hanem a mezőgazdasági dolgozók is, különösen az esős, párás időben. De a biztonsági szempontok nem nagyon játszottak szerepet az ötvenes évek Szovjetuniójában.

A sikersztori tehát elmaradt, ennek ellenére ezeket a traktorokat egész az ötvenes évek végéig használták. Annak ellenére, hogy nagyon sok ember kellett a működtetéséhez, és mivel a kábelt gyakran kellett cserélni, így az egész mutatvány nagyon drága volt. Mindezek ellenére 32 hosszabbítós traktort gyártottak, de az utókor számára egy sem maradt fenn.

Megosztás

Az alábbiakat olvastad már?

Az ágyi poloska a tiszta otthonokban is megjelenik

2021. november 3.|

Nincs annál rosszabb érzés, mint arra ébredni az éjszaka kellős közepén, hogy valami megcsípett minket. A szerencsésebbek csak reggel veszik észre az apró csípéseket, amik egy új betolakodót jeleznek: az ágyi poloskát.

Nem lett sikersztori az elektromos traktor

2021. október 30.|

Egy különleges ötlet és egy még bizarrabb kivitelezés eredményeképp az 50-es évek Szovjetuniójában megszületett az elektromos, hosszabbítóról működő traktor, a KhTZ-12. Sok-sok tervezés előzte meg és nagy eredményeket vártak tőle, de a történet nem lett

Különleges ajándékok férfiaknak

2021. október 8.|

Nem könnyű a férfiaknak ajándékot találni – mondják a nők. És ez sokszor így is van. A nők legalábbis másképp gondolkodnak, mint a férfiak. Ha megkérdezel egy férfit, hogy mit szeretne ajándékba kapni, akkor általában